"... Vagyok a mélység, nem csak a felszín. ..."

Nagyapánk ott ült szokott helyén a kandalló mellett, s olykor egy-egy bükkfahasábot vetett a sziporkázó tűzre.

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kislány szüleivel és két nővérével egy kicsi, de kényelmes házban.

 "...Élt ebben a faluban egy lányka, Liliom, aki nagyon szerette a könyveket. Sokat olvasott és szerette volna, ha a falu népe is inkább olvasással, mint kocsmázással tölti az idejét. Liliom, mert elhatározta, meg is teremtette a könyvtárat...."

 Kérlek, mielőtt elhelyezkednél kényelmesebben, hogy elolvasd ezt az írást, tölts magadnak egy pohár vizet. ......

 Történt egyszer, hogy egy kora tavaszi tulipán kéjesen sütkérező, tűzpiros kelyhét nyitogatva, egy kicsi fej jelent meg a kehely szélén. Majd két kicsi kéz emelkedett lassan, méltóságteljesen a magasba és egy hatalmas ásítás közepette, nagyot nyújtózva, egy tündérlányka nyitotta szemeit a világra.