Vaskó Ági: Uram! Uram! Hívlak!
2011.06.07
| Est fekete bársonyán álmot sző sok csillag. Magányosság vánkosán: Uram! Uram! Hívlak! Szürke csuhás néma csend lelkem beborítja. Riadt szívem testemnek rozsdálló zafírja. Mindent felfaló magány letépte a leplem, hogy életem alkonyán vágyaim temessem. Kiáltanék az égig, elszorul a hangom. Ki hall meg egy suttogót, ha magam se hallom? Est fekete bársonyán álmot sző sok csillag. Magányosság vánkosán: Uram! Uram! Hívlak! |
||
| (2010. augusztus. 6.) |
||
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
De jó látni itt a versemet. Köszönet érte.
Üdvözlet: Vaskó Ági
Maglód
(Vaskó Ági, 2013.05.31 18:42)