Spirituálisan terjedő betegségek
Legjobb esetben, talán, legalább egy kicsit jobban tudatában van a neurózisának.
Egy ici-picivel.
Életem elmúlt 15 évét a spirituális úttal kapcsolatos kutatással és könyvek írásával töltöttem, olyan piszkos területeket vizsgálva meg, mint a hatalom, a szex, a megvilágosodás, a guruk, a botrányok, a pszichológia, a neurózis. Emellett alaposan foglalkoztam az őszinte, de fájdalmasan zavarodott és tudattalan motivációkkal is, melyek a spirituális úton jellemzik a keresőket.
Munkám és utazásaim során spirituális tanítók százait és spirituális gyakorlók ezreit ismertem meg, és ledöbbentett, hogy a „fogalmi mérgezőanyagok” mennyire láthatatlan és alattomos módon „fertőzik meg” az éretlen és összezavarodott keresők nézeteit és megtapasztalásait. Valahogy úgy, mint a szexuális úton terjedő betegségek.
A következő 10 kategória nem a téma teljes körbejárása, inkább csak körvonalazza a leggyakoribb spirituálisan terjedő betegségeket.
1. Fast-food (Gyorsétel) Spiritualitás: Keverd össze a spiritualitást egy olyan kultúrával, mely mindennél jobban díjazza a sebességet, az azonnali eredményt, illetve a több feladat egyszerre történő végzését, és az eredmény valószínűleg a fast-food spiritualitás lesz. A gyorsétel spiritualitás annak az általános és teljesen érthető fantáziának a terméke, hogy az emberi szenvedésből kivezető út gyors és egyszerű. Egy dolog teljesen nyilvánvaló: a spirituális átalakulást nem lehet gyorstalpalón megszerezni.
2. Hamis Spiritualitás: Erre az álspiritualitásra az jellemző, hogy úgy viselkedünk, öltözünk és beszélünk, ahogy szerintünk egy spirituális embernek illik. Ennek kb. annyi köze van a valódi spirituális felismeréshez, mint a leopárd mintás anyagnak a valódi leopárdbőrhöz.
3. Zavaros Motivációk: A fejlődés iránti vágy ugyan valódi és tiszta, de sokszor keveredik mögöttes motivációkkal, mint például: a mások szeretete iránti vágy, a valahová tartozás vágya, a belső ürességünk megtöltésének szükséglete, az a hiedelem, hogy a spirituális úton majd megszabadulunk a szenvedéstől, a különlegesség iránti vágy, a jobbá válás vágya, az Egység megélésének vágya.
4. Azonosulás a Spirituális Megtapasztalásokkal: Ha ebben a betegségben szenvedünk, akkor az egónk azonosul a spirituális megéléseinkkel, önmagának tulajdonítja azokat, és elhiszi, hogy ő ezeknek a megtestesítője és előidézője. Általában ez a betegség elég hosszúra nyúlhat, főként azoknál, akik megvilágosodottnak hiszik magukat és/vagy spirituális tanítóként funkcionálnak.
5. A Spirituális Egó: Ez a betegség akkor üti fel a fejét, amikor az egós személyiség szerkezetébe épülnek be a spirituális koncepciók és ideák. Az eredmény pedig egy „golyóálló” egó-szerkezet. Amikor az egó spiritualizálódik, akkor teljesen ellenállók leszünk az új ötletekkel, építő jellegű visszajelzésekkel szemben, nem lehet rajtunk segíteni. Nem lehet többé belénk hatolni, megfeneklünk a spirituális fejlődésben – mindezt a spiritualitás nevében.
6. Spirituális Tanítók Tömegtermelése: Számos olyan spirituális trend van, mely olyan embereket gyárt, akik azt gondolják magukról, hogy a megvilágosodás és a mesterlét állapotában vannak, pedig meg sem közelítik ezt a szintet. Ez a betegség úgy működik, mint egy spirituális futószalag: tedd magadra ezt a ragyogást, szerezd meg azt a felismerést, és bumm, máris megvilágosodtál, sőt másokat is képes vagy hasonló módon megvilágosítani. A probléma nem az, hogy ilyen tanítók tanítanak, hanem, hogy úgy állítják be magukat, mint akik már elérték a spirituális mesterszintet.
7. Spirituális Gőg: A spirituális gőg akkor üti jelentkezik, amikor a gyakorló hosszú évek erőfeszítése árán már elért egy bizonyos bölcsességet, de ezt az „eredményt” arra használja, hogy elzárkózzon a további megtapasztalásoktól. Ennek a betegségnek az egyik tünete a spirituális felsőbbrendűség, mely úgy ad hírt magáról, hogy „Jobb vagyok, bölcsebb vagyok, mások felett állok, mivel spirituális vagyok.”
8. Csoport-Elme: Szekta mentalitásnak vagy ashram kórnak is nevezik. A csoport-elme igen alattomos vírus, mely a hagyományos társfüggőség sok elemét magában hordja. Egy spirituális csoport nagyon finom és nem tudatos egyezségeket hoz a helyes gondolkodással, beszédmóddal, öltözködéssel és viselkedéssel kapcsolatban. Azok az egyének és csoportok, melyeket megfertőzött a csoport-elme, eltaszítják a csoport sokszor íratlan szabályainak nem megfelelő embereket, viselkedési formákat, körülményeket.
9. A Kiválasztottsági Komplexus: A kiválasztott nép hiedelme nem korlátozódik bizonyos népekre. Ez a hiedelem azt súgja, hogy „A mi csoportunk spirituálisan fejlettebb, erősebb, megvilágosodottabb, és egyszerűen csak jobb, mint bármely másik csoport.” Fontos különbség van aközött, hogy valaki felismeri a számára legmegfelelőbb utat, tanítót és csoportot, illetve, hogy azt hiszi, megtalálta Az Egyetlent.
10. A Halálos Vírus – „Megérkeztem a spirituális út végére.” "Felemelkedtem" : Ez a betegség olyan súlyos, hogy képes akár halálos veszélybe is sodorni a spirituális fejlődésünket. A spirituális fejlődés abban a pillanatban megáll, ha ez a hiedelem kikristályosodik a pszichénkben, hiszen úgy gondoljuk, hogy elértük a végcélt.Sokkal könnyebb észrevenni és legyőzni ezeket a betegségeket és az önbecsapásunkat, ha megfelelő körültekintéssel járjuk az utunkat.
Szeretném tudatosítani a Kedves Olvasóban, hogy ezek a „veszélyek” mindannyiunkat fenyegetik, és mindannyian bele is esünk némelyik csapdába. A nehéz időkben jól jön egy nagy adag humorérzék, illetve a valódi spirituális barátok támogatása. Amikor a spirituális fejlődés akadályaival szembesülünk, könnyű elcsüggedni, önleértékelésbe esni, és az egész utazásba vetett bizalmunkat elveszíteni. Ahhoz azonban, hogy valódi változást hozzunk ebbe a világba, meg kell őrizni a magunkba és a másokba vetett hitünket.”
MARIANA CAPLAN, PH.D.
.....Honnét tudhatod, hogy van-e még dolgod a Földön? Abból, hogy élsz!....