Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lassan

2020.11.07

Ne próbálj olyan keményen irányítani mindent, és az összes ajtó meg fog nyílni előtted!

Éppen úgy, ahogyan a delfin örömmel és könnyedén szeli a hullámokat, téged is úgy visznek majd az életed hullámai, ha egyszerűen csak ellazulsz, és hagysz mindent áramlani.

Hányszor próbáltál kierőszakolni valamit, és a háttérben rejlő félelem gátakat és akadályokat állított eléd?

Félelem alapú világban élünk.
„Attól félek, hogy…”
„Féltelek, mert…”
„Ha nem dolgozom, akkor félek, hogy nem tudok megélni.” … és sorolhatnám, ki tudja meddig mindazon mondatokat, gondolatokat, érveket és ellenérveket, amik meghatározzák létünket, alakítják valóságunkat.

A félelem az emberiség történelmében nem új keletű. Amióta az emberek visszaéltek azzal a tudással, amit olyan lények adtak át nekünk, akiknek célja a fejlődés gyorsabb, magasabb, egyszerűbb lehetősége volt, mert a hatalomvágy, önzés, dölyf motiválta őket, azóta a félelem is teret nyert az emberi gondolkodásban.

Lehet félelem nélkül élni.
Amint megértjük a halál mikéntjét, miértjét és hogyanját, a félelemnek sem helye, sem lehetősége nem lesz a szívünkbe fészkelni magát.
Ha magadba nézel, akkor rájössz, hogy minden félelem alapmotivációja a halálfélelem.
Így érdemes ebbe az irányba kutatni magadban, hogy valójában, mi azaz ok, mi az a félreértett, nem tudott, vagy bevett, elhitt hazugság, ami miatt félsz a haláltól?

tacsi-laszlo--osz.jpg

A Nehezítők legnagyobb „ütése” a fejlődő emberiségen az az elhitetett hazugság volt, hogy a földi halál után nincs semmi. Vagyis az ateizmus, illetve az egyházak azon híresztelése, miszerint egy életed van, amit ha nem úgy élsz, ahogy a tízparancsolatban leírták, akkor a pokolra kerülsz.
Nincs pokol.
Illetve nincs olyan hely, ahol üstökben főzik az engedetleneket, gonoszakat.
TE mondasz ítéletet tenmagadra, amikor egy földi életed befejeződik. A TE ebben az esetben a felettes Éned.
A felettes ÉN, aki szabad választása lévén, megalkotta ezt a fizikai testedet, ebben az időben, térben, ezekkel az emberi kapcsolatokkal…stb., hogy a fejlődésed segítse.
És Ő az, aki egy-egy földi élet után mérlegeli, megnézi, hogy valójában mit sikerült a tervből megtenni, megfejlődni avagy, mit nem?

Amikor kapkodva, sietsz valamit elérni, megvalósítani, megszerezni, akkor olyan részletekre felejtesz el figyelni, ami a lényeg. Lényeges a hogyan és a miként, ami ugyan részletnek tűnik, de mindenképp érzelmek kapcsolódnak hozzá, és ebben az esetben segíti, avagy gátolja a fejődésed.

Ha egy picit lassítasz, akkor van lehetőséged a részletekre figyelni.
Akkor már nem egy odavetett mondat lesz valahol, valakinek a válasz, hanem egy megfontolt, bölcs tanács, segítségkérés esetén.
Amikor figyelsz, és a másikra figyelsz, akkor nincs helye, ideje a kapkodásnak, mert abban a pillanatban, abban a térben csak ő van, és minden más mellékes.

Ma a lassításra hívom fel a figyelmed, mert ez az időszak, amikor kényszerűen is be vagyunk zárva, szintén a lassításra invitál.
Most van időd, lehetőséged, alkalmad magadba mélyedni és átgondolni a részleteket, a hogyan tovább-ban.

Most van itt az idő lassítani?
Most van itt a lehetőség megállni?
Most van itt a lehetőség, hogy elengedd az irányítást, a görcsös akarást?
Most van itt, azaz akadály, ami abban segít, hogy nagyobb térből tudd szemlélni fejlődésed?

Kép: Tácsi László fotója