Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Veszedelmek Kápolnája

2022.06.10

Letérsz egy útról. Megváltoztatod terveid.
Megtanulod, hogy a dolgok nem mindig olyanok, amilyeneknek látszanak.
Szabadulás egy kellemetlen helyzetből. Az élet egy újabb iránya. Megszívleled a figyelmeztetéseket.
Érzed, hogy a beteljesülést rossz úton keresed. Tovább mész. Nem törődsz bele a kudarcba.
Új léptéket szabva változtatsz eddigi életmódodon.

1.jpg

Az Arthur tarot szellemisége

Évszázadok óta minden korszakban inspirálta és foglalkoztatta az embereket Arthur király legendája. Másfél évezred múltán a monda még mindig termékeny témát jelent az írók, a költők és a művészek számára, a történészeknek pedig összetett és lebilincselő rejtély marad.

Az Arthur tarot lényegében követi a hagyományt, csakhogy hátteréül az Arthur-mondakör szolgál. A mítosz képes arra, hogy érthetővé tegye az élet egyetemes mintáit. Amiképp a tarot, úgy a mítosz is szimbólumok és archetípusok által szól hozzánk, s lehetővé teszi, hogy - ha csak futólag is - pillantást vessünk azokra az erőkre, melyek az életet alakítják. A mítosz és a tarot egyaránt az élettapasztalat és a természet erejének teremtő kifejeződése - alapjában véve egy fejlődési dráma kivetülése a külvilágba. A mitológia keretet ad az élet tapasztalatainak, s az arthuri dráma megfelelő környezetet nyújt a tarot lapjainak. Az arthuri történetek még mélyebbé teszik a lapok hagyományos értelmét.

A tarot a jóslás igen ősi, kiforrott rendszere. A misztikus erők bölcsessége és szépsége már évszázadok óta izgatja az emberek fantáziáját. A tarot számos alapvető és ősi tanítás megtestesítője, jelentősége messze meghaladja a tisztánlátást is.

A tarot szavak nélküli párbeszédbe kezd velünk.A szimbólumok nyelvét használja, s bizonyos képei jobban megszólítják az embert, mint a többi. Ugyanez mondható el az állításairól is - minden azon múlik, hogy az adott időpontban mi az, ami igazán fontos a számunkra. Ha megbízunk a kártyában, minden egyes lapja mélyebb személyes jelentéssel bír majd számunkra. A képek olyan egyetemes archetípusokat és mitológiai témákat testesítenek meg, melyek tudattalanunk síkján valamennyiünkben egyformák. A kehely képe például mindenhol a beteljesülést és a táplálást jelenti. Ez az ősi szimbólumnyelv feltehetőleg ingerlően hat a tudattalanra, s felébreszti a kártyát olvasó ember intuícióját. vannak olyan archaikus szimbólumok, melyeket nem könnyű értelmezni, mégis megérintenek bennünket. Egyes ősi szimbólumokkal ugyan elveszítettük a közvetlen kapcsolatot, mégis ösztönösen vonzódunk hozzájuk, s intuitíven meg tudjuk ragadni lényegüket. A piramisok vagy a Stonehenge megalitkörének hatalmas szimbolikáját sem egészen tudjuk már felfogni, ennek ellenére még mindig sok embert vonzanak és inspirálnak. Hogyan lehetséges az, hogy az ilyen szimbólumokat szerte a világon oly nagyra becsülik és olykor meg is értik? Talán azon múlik mindez, hogy amint azt néhány filozófus feltételezi, valóban mindannyiunkat összeköt egymással az anima mundi, a világ lelke. Ez az elképzelés közeli rokonságban áll a nagy pszichológus, C.G. Jung kollektív tudattalanjával. Az anima mundi ezek szerint magában foglalja az egykori, a mai és az eljövendő élőlények valamennyi közös tudását. Így az is elképzelhető, hogy aki komolyan foglalkozik a kártyával, az tudattalanja segítségével kapcsolatba lép ezzel a világlélekkel.