Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Karma és oldása

2022.07.04

Mikor valahol azt a hirdetést olvasom, hogy:
Gyere ide, mert én majd segítek megszabadulni, oldani a karmádtól, vagy vegyél részt ilyen-olyan tanfolyamon, hogy elhagyd a karmád, akkor pontosan tudom, hogy aki ilyet ajánl, annak fogalma nincs arról, hogy mi is a karma?

A karma törvénye magában foglalja a tettet, annak okát és következményeit. A karma törvényszerűsége szerint az emberi sors nem véletlenszerűen, hanem ok-okozati úton változik. Az összefüggések bonyolultabbak, mintsem gondolnánk.

A karma szó jelentése összetett.
Szó szerinti jelentése: cselekvés, tett. A karma törvénye szerint minden tettünk visszahatást von maga után. Tetteink visszaható ereje utolér bennünket. Ez a visszahatás.

A karma a védikus filozófia egyik alaptétele, az ok-okozat törvénye. Ma már nem idegen fogalom, napi beszélgetésben, filmekben is elhangzik, könyvekben is olvashatunk róla. Fontos megérteni azt is, hogy bár a karma törvény szigorú, célja nem a büntetés, hanem a tanulás.

Mi a karma? Ok-okozati összefüggés

A szanszkrit karma szó egyrészt maga a cselekedet, a tett, másrészt az ok-okozati törvény. Kimondja, hogy minden cselekedetnek, gondolatnak vagy szónak van következménye.

Áldásként vagy teherként visszatér hozzánk, mint egy bumeráng, még ebben az életben vagy a következőkben. A bölcs önmagában keresi szenvedésének okát, mert a világban rendet lát. A harmóniában pedig semmi sem történhet véletlenül vagy igazságtalanul. Mindennek oka van. Ez az ok-okozati összefüggés.

Mi a karma törvénye?

A karma törvénye szerint, ami köti az embert, az nem a tőle független és megváltozhatatlan sors, hanem a múltbéli tettek hatásai. Mindig döntéshelyzetben van, élhet azzal a szabad akaratával, amit önmaga által előidézett helyzete lehetővé tesz.

karma-szimboluma.jpg

A Merriam-Webster szerint a karma definíciója a következő:

A karma a tetteinkkel generált energia.

Cselekedhet helyesen vagy helytelenül. A helyes tett az, amivel sem önmagának, sem környezetének nem okoz szenvedést. Az okozott szenvedés lehet szóbeli, mentális és fizikai. Az erőszakmentesség útján egyik sem elfogadható. A helyes tett elégedetté teszi a cselekvőt és annak környezetét is. A helytelen tett aggodalmat szül. Helyes az, ami a lélek felemelkedését szolgálja.

A karma miért volna áldozathibáztatás vagy bűnbakkeresés?

A karma áldozathibáztatás vagy bűnbakkeresés? A helyes értelmezés szerint egyik sem. A törvényszerűség a személyes felelősség vállalására tanít. A karma kegy és szeretetalapú.

A karma ereje

A karma ereje legyőzhetetlennek tűnik. A karma jelentése magyarul a sorssal is összefügg.

Ugyanakkor nem biztos, hogy helyesen használja, aki azt mondja: „ez a karmám”: ez a sorsom, nem tehetek semmit ellene. Valóban, a múltban elkövetett tetteket már nem tudjuk megváltoztatni, de mivel a jelen alakítja a jövőt, igenis tőlünk függ, mi vár majd ránk. Ahogy a mondás tartja: Mindenki a maga sorsa kovácsa. Meg kell tehát érteni, hogy teljes mértékben felelősek vagyunk azért, ami történik velünk.

A karma nemcsak negatív, pozitív módon is működik: minden jó tett kedvezőbb életkörülményeket teremt. A karma dönti el, hogy valakinek egy gazdag, jól működő, gyönyörű országban kell-e megszületnie, vagy egy szegény, bizonytalan országban, nehéz körülmények között.

A karma büntetés volna?

Felületes megfigyelés alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a karma büntetés.
Ha alaposabban górcső alá vesszük az ok-okozati törvényszerűséget, akkor megérthetjük, hogy a karma nem büntetés. Sokkal inkább javító szándékú tanítás.

Ha pedig a karma javító szándékú tanítás, akkor leszögezhetjük, hogy a karma vezérelve a szeretető törődés. Egy szóban összefoglalva: a karma szeretet. Miért?

Gyermekeiért a szülők teljes felelősséget vállalnak. Ez a felelősségvállalás végső soron a gyermek boldogságát szolgálja. A szülő célja az, hogy gyermeke önállóan megálljon a talpán, családot alapítson és boldogan éljen.

Ez a motiváció hatja át a szülők minden gondolatát és tettét. Mindemellett, a gyermek későbbi boldogsága érdekében a gyereket szeretnék a jelenben is mindig boldognak látni.

A gyermek azonban nem képes helyesen mérlegelni. Nem tudja, hogy mi káros számára és mi hasznos. A gyermek boldogsága érdekében a szülők olykor szülői szigorral lépnek fel. Nem büntetésből. Nem is azért, hogy a gyermek visszakapja az okozott kellemetlenségeket.

A szülői szigor a szülők szeretete és a gyermekük iránti törődés jele. Sosem hagyják magára. Nem szeretnék, hogy gyermekük helytelen irányba fejlődjön.

Hasonlóan, a karma a Legfelsőbb szülőnk törődése, az isteni gondviselés. A Legfelsőbb mellénk áll, Felsőlélekként végigkísér bennünket az anyagi világban való küzdelmeink során. Ezen a hosszú utazáson mindig azon mesterkedik, hogy felnőjünk az önzetlenség és isteni odaadás világához.

Ugyanakkor a karma nem Isten büntetése, hiszen a karma az anyagi világ játszóterének kikerülhetetlen törvénye. Miként az anyagi világ, úgy a karma törvénye is Istentől származik. Az ok-okozati törvényszerűség Isten jóváhagyásával, Isten energiájából működik, miközben Ő teljesen független az anyagi világtól és a karmától is.

Istenre a karma törvénye nincs hatással. Az Ő világa és eszköztára a törvények helyett a mindenek feletti elfogadás, a szeretet, a végtelen és ok nélküli kegy.

A karma tehát nem büntetés, hanem a hibáinktól és hiányosságainktól való megszabadulást segítő vezérelv.

 

Leveles Zoltán Harijan írásának felhasználásával
Kép: karma szimbóluma