Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Húsvét 2021.

2021.04.01

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére.

A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.
Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot, a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére, a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.

A tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepe, a Tavaszünnep és a keleti újév kezdete.

Az ősi keleti múltra visszatekintő ünnepünk a tavaszi megújulás ünnepe. A világ minden táján megünneplik a tavasz csillagászati kezdetét, azonban a keleti népeknél a tavaszi megújulás hajnala kiemelkedő ünnepek közé tartozik. 
A rokon népeinknél a legkiemelkedőbb ünnep a Tavaszünnep.

A legtöbb keleti népnél ez számít a hagyományos újévnek.

A tavasz, a természet újjáéledése, a szerelem, a termékenység ünnepe, szkíta múlttal rendelkező hagyomány. A közép-ázsiai népeknél Nauryz-nak (Nevruz, Naurus, Naurusz) hívják, mely a szkíta (óperzsa) gyökerű, Nav – Ruz szóösszetételből származik, jelentése Új – Nap. Kazakisztánban 3 napos munkaszünettel ünneplik a Nauryzt.
Azerbajdzsánban pedig, március 20-án 5 napos hosszú ünnepségsorozat – a Novruz bajrami – veszi kezdetét.

tojas.jpg

A néphagyomány szerint a téli és nyári napfordulók, illetve az őszi és tavaszi nap-éj egyenlőségek meghatározó energiákat hordoznak, sokszor sorsfordító erőt tulajdonítanak e napoknak. 
Akiről a negatív hírek szólnak, ő Baál.
Nekünk Bál istenünk volt, van!

...és milyen érdekes.....Baál a halál istene, Bál pedig legyőzi a halált, a tavaszünnephez köthető, Ő az élet újraindítója, ébresztője! 
Minden rezgés! 
Nem mindegy!....Mi is? 
A magyarban cserélhetőek a magánhangzók, a msh-ók fixek, de ide betettek plusz 1 mgh-ót. Nem mindegy, hogy Bál vagy Baál!

BÁL Isten neve mára már elhalványult népünk tudatában; számtalan, szumír eredetű ősi szavunk, helynevünk, s köztük Közép-Európa legszebb tavának, BÁL és ATON-NAPISTEN tavának, a Bal-Aton-nak neve azonban máig őrzi emlékét. 
Így őrizte meg a magyar népünk a Tavasz-ünnepkörben BÁLnak, a halált legyőző, megújuló élet Istenének emlékezetét. 
Ünnepének régi színhelyei, a bőven csobogó források, patakok szent ligetei az új vallás Tavaszünnepének bú-csú-járó helyei lettek.

A húsvéti szimbólumok eredete

• A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben, pedig a feltámadás jelképévé vált.

A HÍMES TOJÁS

"A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek, a természet megújulásának, s ehhez kapcsolódóan Jézus feltámadásának jelképe is.
Termékenységvarázslás volt, a lányokat egy vödör vízzel lelocsolták, ami mostanában már kölnivízre szelídült.

• A húsvéti nyúl eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a XIX század folyamán. Maga a nyúl szintén a termékenység szimbólumává vált, és szerte Európában a húsvét ünnepével társítják.

• A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. 
A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget.

• A barkaág szintén régi húsvéti szimbólum, melynek eredete a virágvas virágvasárnap megünnepléséhez nyúlik vissza. A barka a Magyarországi éghajlati viszonyoknak köszönhetően a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték jeruzsálemi bevonulása alkalmából.

Magyar népszokás a zöldág-hordás, más néven villőzés (termékenységet segítő eljárás). Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. 
A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szedtek, a templomban megszenteltették, ennek bajelhárító szerepe volt.
Manapság is a moldvai csángók fűzfa sípot fújnak, habajgatnak, ezzel "keltik fel" a tavaszt. 
Sok helyen zajos határkerülést tartanak, mellyel a rossz szellemeket űzik el. 
Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. 
Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. 
Régen nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek. 

Olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket.
Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai. A tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik. 
Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik. 
Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát.

Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik.
E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás.
A feltámadás napja húsvétvasárnap. 
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkóstolják. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak.

Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödörből vízzel öntözték, vagy a patakhoz vitték és megfürdették. 
A locsolás, az ősi termékenységvarázslás és megtisztulás jelképe. 
A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. 
A lányok komatálat készítenek, és elküldik egymásnak. A kosárban lévő tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és magázzák egymást egész életükben.

Boldog Húsvétot / Tavasz ünnepet kívánok Mindnyájunknak!

 Kép: Internet
Források: Néprajzi lexikon, Magyar népszokások, Magyarok tudása