Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A leggyengébb láncszem

2021.06.02

Egy láncban, ahol a leggyengébb áll, ott szakítható a lánc.

Ha ezt a példát veszed alapul és magadra gondolsz, akkor hol van a te leggyengébb láncszemed?
Hol az a pont, ahol sérthető, bántható, szakítható vagy?
Bárhol, ahol gyenge vagy, ott sérülékeny is.

Mi az, amitől gyenge lettél?
Valamit, valahol nem dolgoztál fel magadban. Ez lehet fájdalom (lelki), vagy bármilyen olyan trauma, amit szőnyeg alá sepertél.

Mindenkinek vannak olyan „nyomógombjai”, amire „ugrik”.
Nekem ilyen az erőszak.
Bárhol, bármikor, bárki, aki meg akar erőszakolni a nézetével, véleményével, amit rám akar tukmálni és már számosszor elmondom, hogy köszi nem érdekel, de csak nem hagy vele békén, a legrafináltabb módon próbál vele manipulálni, akkor bizony mind a mai napig nálam is szakad a lánc.
A manipuláció egyébként is feketelistás nálam, igen nagyon kiélezettek az érzékelésem ebben a témában.

Régebben rávágtam az illetőre az ajtót jobb esetben, ha manipulálni akart valaki. Ma már visszafogottabb vagyok. Megtanultam túlmanipulálni az illetőt, vagy nevetni az egészen.

lanc_elszakad.png

Egy nagyon jó példája ennek a nem oly rég velem történt eset.
Egy egyházi ember számonkérte rajtam, hogy nem oltatom be magam.
Mondtam neki, hogy nem, mert egészséges vagyok és nem veszek részt kísérletekben.
Szó szót követett, kértem, hogy fejezzük be a témát, mert tántoríttathatatlan vagyok a témában, csak nem hagyta abba.
A végső érve az volt, hogy felelőtlen vagyok, mert nem gondolok azokra, akik halálom esetén itt maradnak, hogy fogják a halálom feldolgozni. Hiszen, ha nem oltatom be magam, akkor megfertőzödöm és meghalok.

Na ez volt az a pont, amikor elnevettem magam.
Ezzel tökéletesen oldva is magamban az addig bennem levő feszültséget.
Nem kezdtem el magyarázni, hogy történetesen egy egyház jeles képviselőjének éppen nem az lenne a dolga, hogy félelmet keltsen. Nem mondtam el azt sem, hogy ha egy villamos üt el, akkor is fel kell dolgozniuk a halálomat.
És még sok mindent nem mondtam el, ami akkor eszembe jutott, mert untam a témát és inkább másról kezdtem el beszélni.

Ugyan akkor az eset több szempontból is elgondolkoztatott.
Az, hogy engem megpróbált manipulálni, az egy dolog, mert erre ki vagyok „hegyezve”, azonnal észreveszem, ha ilyesmit tapasztalok, és ma már nem hagyom magam, nem megyek bele, mint azt fennebb leírtam.
DE!
Ha egy olyan ember, akire az emberek lelki fejlődése van bízva, így gondolkodik, akkor ott nagy a baj.

Most nem akarok ítéletre, toleranciára, szabad választás alanyi jogára hivatkozni, mert mindez sok oldalt töltene meg, de felettébb érdekes, hogy a keresztény egyházak képviselői pont azt nem képviselik, ami miatt állítólag létrejöttek.

Visszatérve a láncszem témához, hiszen emiatt ragadtam klaviatúrát.
Amikor az önismeret arra a pontjára jutottál el, hogy már képes vagy elfogultság, avagy ítélet mentesen végig nézni magadon, akkor tökéletesen tisztában vagy azzal, hogy hol vannak a gyenge pontjaid.

Mindenhol, ahol zárt vagy, ott sérülhetsz, ott sebezhető vagy, tehát az a leggyengébb láncszemed egyike.
Hol, mikor zártad be magad?
Hol, mikor engedted meg magadnak, hogy bármely részedet is bezárva tartsd?

Gondoltál-e már arra, hogy ha teljes, és tökéletes nyíltsággal élsz, akkor szabad vagy?
Gondoltál-e már arra, hogy ha senkinek nem akarsz megfelelni, akkor kinyílik a világ számodra?
Eszedbe jutott-e már, hogy bezártságodat sérüléseid okozzák, amik nem biztos, hogy ebben az életedben, ebben a dimenzióban, vagy ebben a generációból származnak?

Bármikor, amikor bezártad magad önként, vagy erőszak hatására, azt hajlandó lennél most feloldani?
Hajlandó vagy kinyitni az „ajtókat”?
Hajlandó, vagy ÉLNI végre?

Szeretettelheart

Kép: Internet