"... Vagyok a mélység, nem csak a felszín. ..."

" Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
(Albert Einstein)

Bármelyik hónap lehetne, de nekem kicsiny korom óta a szeptember a legvarázsosabb hónap az életemben.
Gyermekként az iskola kezdése, társakkal való újbóli találkozás, a könyvek illata, majd a szőlő és egyéb őszi gyümölcs, Nap érlelte íze, a Föld illata, a színek, hangulatok… sorolhatnám.
Nincs ez ma sem másként.

Számtalan varázs van az életemben, a minden napjaimban és épp elég idős vagyok ahhoz ebben a földi testemben, hogy már ne engedjem kizökkenteni magam a varázsvilágból.
Az idei szeptember különleges számomra, mert most lépem át azt a kort, amit vízválasztónak hívnak sokan. Hatvan éves leszek pár nap múlva.
Nem nagyon értem, hogy miért mondják, hogy ez az öregkor kezdete, mert egyáltalán nem érzem magam öregnek.
Vígan játszom az unokáimmal akár a földön ülve, avagy kúszva-mászva és nagyon élvezem, hogy együtt kacagunk például a hangyák igyekezetén, vagy kicsi unokámmal, amikor amiatt aggódik, hogy az esőben megfáznak a gyíkok.

Sok minden átfutott ma rajtam és megállapítottam, hogy nem, nem vagyok öreg, és ami a földi évek számát illeti azok csak számok.

Annál is inkább nem lehetek öreg, hisz mélyen hiszek a varázslatban, minden kellékével, eszközével együtt.
Hiszek az emberi jóságban.
Bízok Teremtőmben.
Tökéletes világban élek.

Sok mindent tapasztaltam meg – adtam magamnak feladatul - erre az inkarnációmra.
Már egy jó ideje viszont annak és abban élek, hogy emberek életéhez legyek hozzájárulás, jelentsen ez bármit.
És igen, el kell ismernem, hogy ez kellemes és komfortos számomra, hogy nap, mint nap örömet jelent, bár sokszor kihívást is, de fejleszti a ráérzéseimet.

Köszönettel tartozom minden embernek, aki megkeres, aki rám bízza titkait, lelki, fizikai, szellemi fejlődésében iránytű lehetek.

Nem szeretem a hála szót, mert a jelenlegi nézőpontom szerint egyfajta kötést hoz létre, s helyette inkább a köszönöm-öt használom.

Így köszönöm neked, ki ezeket a sorokat olvasod, hogy megtisztelsz figyelmeddel.
Köszönöm mindenkinek, aki megkeres személyesen, vagy online, hogy útjelzője lehessek.
Köszönöm a rám bízott titkokat, örömeket, könnyeket, sebezhetőségedet, melyhez érdemesnek tartottál, amikor felkerestél.
És köszönöm a mosolyod, mellyel megajándékozol egy-egy oldás után.

Köszönöm, hogy része lettél az én varázs világomnak, ami téged is elvarázsol, ha megengeded.
Köszönöm.
Köszönöm.
Köszönöm.