Ölelés
„Napi négy ölelés kell a túléléshez, nyolc a szinten tartáshoz és tizenkettő a gyarapodáshoz”
– Virginia Satir amerikai pszichológus-
Miért kell az ölelés?
* Mert csillapítja a fájdalmat.
* Gyógyító erővel bír.
* Érzékeltetjük vele a szeretetet, a szerelmet, a barátságot.
* Megnyugtat, növeli az önbizalmat, biztonságérzetet.
* Erőt ad.
* Segít legyőzni a félelmet.
Az emberek nagy része azt gondolja, hogy kínos odamenni a másikhoz, hogy megöleljük. Pedig egyáltalán nem kell, hogy kellemetlen legyen, ha figyelünk a másikra!
Elképzelhető, hogy nem fogadja el az ölelésünket, de akkor sem történt semmi, s benne mégis elindul egy jóleső érzés, hogy volt valaki, aki segíteni akart. Lehet, hogy legközelebb ő lesz az, aki kezdeményezi az ölelést.
Ha elfogadja, aminek nagyobb a valószínűsége, akkor elindul az energiák áramlása. Persze azért a segítséget tapintatosan, diszkréten kell felajánlani. Ne rontsunk rá a másikra, mert ezzel csak elijesztjük.
Ne azért öleljünk, mert nekünk van szükségünk a szeretetre és az ölelésre, mert így tolakodók leszünk, s pont az ellenkezőjét érjük el annak, amit szerettünk volna.
Az ölelés és a szeretet ugyanis lehet fojtogató is. Nagyon fontos tehát, hogy mikor megölelünk valakit, nézzünk a szemébe, mert ott megláthatjuk az elfogadást vagy adott esetben az elzárkózást, elutasítást is.
-Bagdi Bella írásának felhasználásával-