Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mindenszentek / Halottak napja / Halloween

2014.10.21

 „Az ember a családja révén tartozik valamilyen néphez, valamilyen szülőföldhöz, és a családja szabja meg az ember sorsát, amelyet viselnie kell.” -Bert Hellinger-

 Az ősök tisztelete, nem egy dogma, nem egy kultikus tradíció, hanem minden ember létalapja, ha egészséges életet akar élni, továbbadni leszármazottainak.
A magyarok különösen híresek voltak mindig is arról, hogy őseiket tisztelték, elismerték.

1805-ben Napóleon Bécs városához érkezett, a legenda szerint megkérdezte tanácsadóját, hogy mit tegyen a magyarokkal?

Ő ezt válaszolta: Felség! A magyarok felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!

 

mindenszentek.jpg

A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent) az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel.

Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap.

 

Nem tévesztendő össze a halottak napjával, amit 998 óta tart meg az egyház a következő napon, november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért.  Szent Odiló clunyi bencés apát 998-ban vezette be emléknapként. Később a bencés renden kívül is ünnepnappá vált, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. Estéjét a halottak estéjének is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére.

A töklámpások Mindenszentekhez (november 1.) és Halottak napjához (november 2.) kapcsolódik, és a pokolban lévő keresztény lelkeket szimbolizálják.

 

A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak meg október 31. éjszakáján, bár mára már az egész világon elterjedt.

haliwen.jpg

Az ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe a samhain volt október 31-én, amely egy kelta halálisten, a druidák istene Crom Cruach(en) kultuszában gyökerezik

 

Napjaink töklámpásai jellemzően sütőtökből faragott lámpások, bár eredetileg ezek nagy tarlórépákból készültek.

A töklámpások főként a Samhain és a Halloween ünnepéhez kapcsolódnak, nevét (jack-o'-lantern) a tőzegtelepek felett lebegő furcsa fényes jelenségről, a lidércről vagy lidércfényről kapta.

A tipikus töklámpások tetejét levágják, belsejét kikaparják, felületére jellemzően szörnyszerű arcot faragnak, belsejébe pedig gyertyát vagy lámpát helyeznek.

A tök kifaragását a Brit szigetekről származtatják, ahol még tarlórépát, takarmányrépát vagy céklát használtak erre a célra.

A néha arcokkal kifaragott tarlórépa-lámpások a gael Samhain fesztiválok szereplője volt Írországban és a skót felföldön.

Samhain idején a tündéreket és szellemeket igen aktívnak vélik.

A lámpások, háromféle céllal is bírtak:

- Egyrészt, hogy kivilágítsák az utat Samhain éjszakáján,

- másrészt hogy a szellemeket és egyéb másvilági lényeket jelképezzenek,

- illetve, hogy megvédje azoktól az embereket és otthonaikat.

Néha ablakpárkányokra is helyezték őket, hogy ezeket a lényeket távol tartsák otthonaiktól.

 Jó lenne alapfogalmakkal tisztában lenni, mielőtt bármit is átveszünk más népektől.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy akkor, amikor ilyen nagy mennyiségben gyűrűzik be hozzánk idegen kultúrák szokáshalmaza, akkor ennek mi lehet vajon a célja?
Egyszerű divatmajmolás lenne?
A Magyar nép soha nem arról volt híres, hogy mint a birka, kövesse a másikat!

Képek az Internetről származnak.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.