Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Világjobbító gyógyító

2019.01.28

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kislány szüleivel és két nővérével egy kicsi, de kényelmes házban.

A kislányt Lillának hívták. Szőke hajú, tengerkék szemű, mindig mosolygós, kedves lányka volt. Minden csínyben részt vett, de szülei nem tudtak haragudni rá, mert kedves mosolyával mindenkit elbűvölt.

Lilla sokat játszott egyedül, mert nővéreinek más elfoglaltsága volt, ember barátai nem igen akadtak. A többi gyermek furcsának tartotta, másnak látta, mint aki valójában volt és nem akartak barátkozni vele.

Lilla ezt nem bánta. Igaz barátai voltak a növények, állatok. Játszott angyalokkal, tündérekkel, manókkal, de amikor erről mesélt szüleinek csak legyintettek rá, hogy nagy a fantáziája. A kicsi lány meg mosolygott, hiszen világában a különböző lények valóságosak voltak, akikkel bármit meg lehetett beszélni, bármilyen játékban részt vettek.

Boldog volt barátaival.

fairy-photo.png

Egy késő tavaszi napon, mikor épp pillangókkal játszott leült a magas fűbe mellé Nagypapija megkérdezte:

  • Mondd Lilla, ha már felnőtt leszel, mit szeretnél csinálni?
  • Boldog akarok lenni.- felelte kacagva.
  • Bölcs elhatározás – válaszolta Nagypapi,- de mi az, amivel foglalkozni akarsz? Tudod, a fölnőttek dolgoznak. – Lilla hosszan töprengett a válaszon és visszakérdezett:
  • Bármi lehetek?
  • Igen, bármi lehetsz, bármit tehetsz, amit igazán szeretnél.
  • Óóóóóó,- sóhajtotta a kislány – akkor én gyógyító akarok lenni.
  • Milyen gyógyító?
  • Világjobbító gyógyító.- kacagott Lilla és futott egy nap sárga szárnyú, csodaszép pillangó után.

Következő születésnapjára Nagypapitól, egy orvosi táskát kapott ajándékba, és ő a Föld legboldogabb gyerekének érezte magát. Minden növényt megvizsgált, minden manónak elmondta, hogy sok vitamint kell egyen, cukor és csokoládé helyett – és csak neked súgom meg kedves olvasó, hogy a manók ennek egyáltalán nem örültek – méhekkel tanácskozott, hogy hogyan juthatnak még több virágporhoz, világában minden tökéletes volt.

Sok év telt el.

Lilla nagylány lett, iskolába, majd középiskolába ment, utána főiskolán tanult. Később már dolgozott és valahogy a világjobbító gyógyító elhatározást az évek befedték. Befedték, de a szíve egy eldugott zugában ott volt, s bár kényszer álomban szunnyadt, élt.

Peregtek az évek a nagy kozmikus órán s Lillának gyermekei születtek, majd unokái is. Sokat dolgozott a családjáért, önmagát feledve. Sokat tanult közben életről, örömről, fájdalmakról s még többet olyan technikákról, amivel az embereket lehetett kezelni. Nem nagyon értette és nem is foglalkozott azzal, hogy honnan van benne a késztetés, hogy emberek szellemi, lelki, testi egészségével kell, foglalkozzon, s mert teljesen más volt a munkája így öröm időknek nevezte azokat a helyzeteket, lehetőségeket, amikor tanulhatott vagy emberek keresték meg, segítségét kérve.

Az embereket elfogadta, kínjaikat enyhítette, ha arra volt késztetés tanította s amint teltek az évek egyre többen és többen keresték fel. Nem elemezte, hogy miért teszi, csak tudta, hogy tennie kell, mert ezt választotta és boldog volt választásában.

Egy késő őszi napon, mikor a Hegyen, ahol élt ült a kertben, arcát süttetve a Nap langymelegében egyszer csak mellé ült egy fényből szőtt ruhájú, kedves mosolyú angyal.

  • Emlékszel még rám? – kérdezte Lillát
  • Rég nem találkoztunk, de örvendek, hogy itt vagy. Hogy hogy ellátogattál hozzám?
  • Óóóóóó – sóhajtotta az angyal- én a világjobbító gyógyítót kerestem meg. – s ebben a pillanatban az egykori kislány mindenre emlékezni kezdett.

Felébredt az eddig kényszerálomban alvó vágy, kinyílt a tetszhalott világ. Megjelentek a manók, tündérek régi, kedves játszópajtásai, akik boldog mosollyal köszöntek neki, mint ha el sem mentek volna.

Lilla végre hazaérkezett. Tudta, hogy mi a dolga, amit választott már kicsi lányként, és megértette honnan a ragaszkodás az embere életének jobbításához. Kacagva táncolt barátaival körbe a kertben és boldogan élte meg megtalált álmait.

Azóta is gyógyít embereket, állatokat, növényeket. Manóknak elmondja, hogy csokoládé és cukor helyett több vitamint egyenek, akiknek ez azóta sem tetszik.

Kép: Internet