Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyermekek agykárosodása

2014.02.15

 A legfrissebb kutatások szerint azok a fejlődésben lévő gyerekek, akik sokat játszanak számítógépes játékokkal hosszú távú agykárosodást, vagy legalábbis fejlődési elmaradottságot szenvedhetnek.

A japán Tohoku University egyetemen kutató tudósok felfedezték, hogy a számítógépes játékok az emberi agynak csak azon részeit stimulálják, amik a látásért (nyakszirtlebeny) és a mozgatásért (központi barázda előtti tekervény) felelősek, és nem segíti egyéb fontos agyterületek fejlődését. A tudományos kutatókat különösen az aggasztja, hogy az órákon át, játszó gyerekek homloklebenyi tekervényét -- mely döntő szerepet játszik a viselkedés szabályozásában, az emlékezőképességben, illetve az érzelmek és a tanulás kontrollálásában -- egyáltalán nem fejleszti ez a típusú virtuális tevékenység.

baby-computer-instant-quote.jpg

Ezzel szemben az olyan gondolkodásra késztető feladatok, mint például a matematika a kutatások szerint jelentősen serkentik a homloklebeny aktivitását, ami az agyterület fejlődését segíti elő.

A kutatást végző csapat irányítója, Ryuta Kawashima professzor rendkívül fontosnak ítélte a megfigyelés eredményeit. "Ez egy olyan, a gyerekek jelenlegi generációját súlyosa érintő probléma, amilyenre ez idáig nem volt még példa. A gyerekek nevelése nagyon fontos ebben az egyre erőszakosabb társadalomban, és a tanulók egyre negatívabban fognak gondolkodni, ha csak játszanak ahelyett, hogy hangosan olvasnának, vagy matematikát tanulnának."

Kawashima úgy gondolja, hogy a gyerekeket bíztatni kell arra, hogy megismerjék a matematika alapjait, valamint írni és olvasni tanuljanak (a japán írást figyelembe véve -- ahol ma is három, a történelem folyamán kialakult írásmódot alkalmaznak, amikből a legrészletesebb írásmód akár 8000 "betűből" is állhat -- ez igen komoly feladatot jelent), mivel ez serkenti az emberi gondolkodásban talán legnagyobb szerepet játszó homloklebeny fejlődését. A professzor meg van győződve róla, hogy tartósan videójátékokkal foglalkozó gyerekek homloklebenye nem fejlődik megfelelően, következésképpen hajlamosabb az erőszakos cselekedetekre fejlettebb társainál, és kevésbé tudja irányítani a viselkedését.

Kawashima professzor a megfigyelésben több száz tanuló agyi aktivitását figyelte meg, miközben Nintendo játékokkal játszottak (ezek többnyire ügyességi játékok), és összehasonlította olyan tanulók agyi aktivitásának eredményeivel, akik matematikai feladatokat oldottak meg. Arra az eredményre jutott, hogy sokkal nagyobb agyi aktivitás jelentkezett még az egyszerűbb matematikai feladatoknál is, mint ami a számítógépes játékok használata közben volt mérhető, és ez a megállapítás leginkább a kulcsfontosságú komloklebenyre volt jellemző.

Az említett Nintendo játékok e tekintetben a legtöbb PC-s játékkal összehasonlíthatóak, kivételt csak a komoly stratégiai játékok (és esetleg a professzionális szinten űzött akciójátékok) jelenthetnek.
(hwsw.hu)

Mi olyan csábító a számítógépes játékok világában?

gyerekkomputer584.jpg

Ez egy nagyon aktuális téma, több előadást is tartottunk már tanároknak, szülőknek. Régebben én magam is sokat játszottam többféle játékkal, sőt a mai napig előfordul, hogy leülök egy kis időre. A kutatásunk témája is személyes érdeklődésnek köszönhetően fogalmazódott meg. Mindenkinek alapszükséglete, hogy legyen örömforrás az életében, ezek keresése fontos, és egészséges dolog. Keith Bakker szerint, - aki a jelenleg Európában talán egyetlen számítógépes „játékfüggőséggel” foglalkozó intézmény vezetője - a hozzájuk kerülő esetek 90 százalékában, nem beszélhetünk függőségről. Én úgy vélem, hogy ma a problémás esetekben a játékok többsége pótszerként funkcionál.

A számítógépes játék egy instant örömforrás, egy olyan közeg ahol egy önbizalom-hiányos fiatal például komoly sikereket élhet meg, teljes biztonságban kipróbálhat rengeteg dolgot, hiszen ez csak játék. Ebben a térben azt csinálsz, amit akarsz, az lehetsz, aki akarsz, ami egy iskolai vagy otthoni környezethez képest óriási szabadság. Ha a családi problémák miatt az otthoni élet esetleg nem a nyugalom és béke szigete, akkor a virtuális világ ideális lehet, hiszen ott csak a játékos és a játék létezik, illetve még esetleg azok az emberek, akikkel együtt játszik. Különösen igaz ez azokra, akik nehezen ismerkednek, túlzottan gátlásosak, hiszen így ritkán kapnak a valódi környezetüktől pozitív visszajelzéseket. Amikor valaki leül játszani a gép elé, akkor külső szemmel azt mondjuk, hogy belemerül, elmerül, rabja lesz valaminek. Az ő élménye viszont az, hogy éppen hogy kiszabadul egy merev környezetből.

A magas játékidő szinte mindig problémákkal párosul. Ilyenkor elkezdődik a szociális izoláció, megjelennek a fizikai tünetek, mint például a túlsúly, gerincproblémák, látásproblémák és az izületek károsodása, plusz az éjszakai játék révén a legveszélyesebb, a krónikus alváshiány.

woman_computer_baby_3.jpg

Fontos megérteni, hogy aki már beszűkült a számítógépes világba, azt ugyanolyan megvonási tüneteket élhet meg pszichésen, mint például egy alkoholista. Ugyanakkor legalább ilyen fontos fejben tartani, hogy a játék ezekben az esetekben csak pótszer. A való életbeli pozitív élmények mindig jelentőségteljesebbek, mint a virtuálisan megéltek. Problémás helyzetben leginkább az segíthet, ha az életben elkezd magára találni a serdülő, például kialakul egy párkapcsolata, vagy elkezd egy új sportot. Amint egy igazán fontos dolgot, vagyis örömforrást talál a virtuális világ instant élménye helyett, fokozatosan csökkenni fog a késztetése a játékra. A korlátozás fontos, azonban ha már kialakult a napi több mint két órás játékhasználat, akkor a megvonás önmagában nem old meg semmit, hiszen nem véletlenül merült el a fiatal ebben a világban. Ez egyébként nemcsak a fiatalokra, hanem az idősebb korosztályra is igaz.

A tiltás önmagában nem jelent megoldást, sőt még inkább tágíthatja a kommunikációs szakadékot a szülő és a gyermek között. Ilyenkor fontos, hogy a szülők egyetértésben legyenek és az új kereteket a gyermekkel, együtt beszéljék meg, vagyis közös megegyezés szülessen. Az ilyen gyerek főként bátorításra, támogatásra szorul, és valamire, ami a játék helyett örömet okoz számára. Ha azonban már ott tart a helyzet, hogy egész éjszaka a gép előtt ül, akkor nincs kérdés, ezt korlátozni kell, mert az alváshiány hosszú távon biológiailag gyilkos. A legbölcsebb dolog, amit a szülő tehet, hogy megpróbál nyitni a gyermek felé, vagyis ha megkérdezzük tőle, hogy milyen játékkal játszik és mi olyan vonzó benne számára, akkor rengeteget megtudhatunk, a szükségleteiről és mi is jobban fogjuk tudni, hogy hogyan tudunk segíteni.

(divany.hu nyomán)