Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pohárköszöntő

2011.06.09

Most tehát magamnak bátorságot veszek,

Régi szokás szerint poharat emelek.

Köszöntöm sok vérrel megszentelt hazánkat,

legyen e drága hon Istentől megáldott.

 

Mátrának bércein, büszke koszorúján,

A Balaton partján, a Duna – Tisza táján

Örökkön – örökké szép magyar szó zengjen,

Népének szívében magyar vér pezsegjen.

 

Véres, borús napok ránk ne virradjanak,

Szabadság virágai mindig viruljanak.

Legyen áldott a föld, melynek járjuk porát,

Áldott legyen a föld, melynek isszuk borát.

 

Múltunk is, jövőnk is magyar földben székel,

Tudja minden magyar, hogy ez milyen szép hely.

Ha vol hazánknak sok nehéz órája;

Osztozunk mindnyájan nehéz fájdalmába.

 

Jöttek a fellegek és el is múltak megint,

Borúra derű jött az igazság szerint.

Ne búsulj jó hazánk, nem hagyunk el téged,

Hűséges fiaid voltunk, s vagyunk neked.

 

Van még virág, van még az avaros réten,

van még napfény, van még a magyar égen.

A haza az első, feledni nem szabad,

Hazánkért ürítem az első poharat.

 

Mind kik együtt vagyunk, jó kedvű társaság,

Igya ki mindenki végső cseppig borát.

S míg iszik, magába mondja szíve – szája;

Adj Uram szép jövőt a Magyar Hazának!

(Régi Magyar köszöntés)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.