Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mondd ki!

2011.03.19
Mostanában nagyon sok olyan betegséggel találkozom, ami gége, tüdő megbetegedésekről szól.
No, nézzük csak, hogy mitől is van ez, mitől is vált civilizációs betegséggé, miért most, és miért a magányos embereket, tizenéveseket támadja, elsődlegesen.
A 4. és az 5. „csakra” = energia „betöltő nyílás”, rendellenes működéséről van szó.
De nézzük sorban, hogy mi, minek a lelki megfelelője.
A tüdőbetegségek általánosságban a félelmek fizikai szintű megtestesítői.
Legismertebb a mellhártyagyulladás, tüdőgyulladás.
Legfélelmetesebb a rák.
Leginkább sajnálatra méltó az asztma.
Legalattomosabb a CODP. (Sokan nem is ismerik, kicsit kitérek rá.)
„…A COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség (vagy obstruktív - légzési nehezítettséggel járó - bronchitis-emphysema) angol nevének (Chronic Obstuctive Pulmonary Disease) rövidítése, a légzőrendszer lassan és fokozatosan súlyosbodó, lényegében visszafordíthatatlan betegsége. Két tünetcsoport, az idült hörghurut (bronchitis) és a tüdőtágulás (emfizéma) egyidejű megnyilvánulásával járó, gyulladásos kórfolyamat. Az idült hörghurut a légutak hörgőinek beszűkülésével, fokozott váladékképződéssel járó tünetcsoportja, a tüdőtágulás pedig a tüdőhólyagocskák folyamatos összeolvadásával járó pusztulása. Legfőbb tünete az egyre fokozódó és változó intenzitással súlyosbodó nehézlégzés, köhögés, köpetürítés.
A COPD nem gyógyítható, a kezelés célja a fulladás és légszomj megelőzése, a légzés előrehaladó hanyatlásának lassítása, megállítása, a szövődmények megelőzése. ….”
Írja a szakirodalom. Tehát egy a nyugati orvoslás szerint gyógyíthatatlan betegség, ami, ha nem fulladásos halálhoz vezet, akkor a szív is (oxigénhiány miatt) felmondhatja a szolgálatot.
Megnyugtató.
Nem?
Nos akkor a tüdőbajok okai mik is?
Páros szervről van szó, tehát az okot a párkapcsolatban keressük.
 Nagyon messzire vinne és nem is akarom most taglalni, hogy egy párkapcsolat megléte esetén is lehet társas magányban élni, mindenki tudja, felesleges kitérni rá.
Ha viszont nincs társkapcsolat, akkor még rosszabb lehet a helyzet, mert az ember lánya, fia olyan mértékben gubózhat be, mint a télre készülő pillangó.
Körbe veszi magát, mint ha egy selymes, meleg takarót terítene magára, avval a kimondott, vagy ki nem mondott áligazsággal, hogy egyedül van.
Áligazságnak hívom, mert ma a civilizált világban, nincs olyan ember, aki ha igazán akar társaságban lenni, Őt szerető, megértő és elfogadó emberek közt, akkor ne lelne ilyen embereket.
A probléma ott kezdődik, hogy ha még talál is valakiket, akinek hasonló a gondolkodásmódjuk és hasonlóan „magányosak”, akkor sem biztos, hogy megtalálja azt az egyetlent, aki mindig és minden szituációban mellette áll, Magyarul: a valódi társát.
Azért hívom ezt problémának, mert a jóember ebbe belerokkan lelkileg. Nagyon kevesek azok, akik rájönnek, hogy nem az a fontos, hogy mi történik velük, hanem az, hogy azt hogyan dolgozzák fel, emésztik meg, nyelik le.
…. És itt át is térhetünk a gége betegségekre.
Mit, hogyan nyelünk le, vagy nem?
Újabban október, novemberben a statisztikák szerint a tinik közt kitört a mononucleosis infectiosa. („…A mirigyláznak vagy csókbetegségnek (kissing disease) is nevezett mononukleózis vírusos megbetegedést a herpesz vírus családjába tartozó Ebstein-Barr vírus (EBV), illetve a citomegalovírus (CMV) okozza. Klinikailag nehéz megkülönböztetni a CMV okozta mononukleózist az Epstein-Barr vírus által kiváltott fertőzéstől. Gyermekeknél főleg a citomegalovírus, fiatal felnőtt kortól inkább az EBV okozza a betegséget. Becslések szerint a mononukleózis szindróma hátterében az esetek 79-80%-ában EBV-fertőzés áll, és a fennmaradó esetek körülbelül 8-10%-ért a CMV tehető felelőssé. Általában az egész nyirokrendszert érinti.  …”)
A fent bemásolt idézet (egy szaklapból) tökéletesen leírja a betegséget. „CSAK” az okát nem.
Tegyük a szívünkre a kezünket, mindig, minden szituációban elég figyelmet fordítunk tizenéves gyermekeinkre, hogy elmondhassa az őt, érintő gondolatait, problémáit, félelmeit, fájdalmait, örömeit…stb?
… és nézzük csak meg a tiniket, el akarják mondani?
Igen és nem. Van bennük egy lázadás a szülő ellen, ami természetes ebben a korban. De, ha úgy neveltük őket, hogy nekünk mindig és mindent elmondhatnak, ha az a tapasztalatuk, hogy nem kikapnak, hanem megoldjuk együtt a feladatokat, lett légyen az a legnehezebb is számukra, akkor felejtsük el ezt a betegséget, valószínűleg nem fog támadni a családban.

Természetesen gége betegség számos van, nem akarom taglalni mindet.
Inkább csak a fokozatokat emelem ki.
Kezdődik a félelmekkel, majd a nem nyelem le, hogy ártásnak, bántásnak érzem azt, ami velem történik… és gége betegségben a legrosszabbat írva, a gombóc bennem odáig növekszik, hogy daganattá fejlődik, amit a nyugati orvoslás csak operációval tud megszüntetni. Aminek egyenes következménye a hangszálak és a hang elvesztése is.
Szerencsés esetben a páciens él még így is 5-10 évet, majd a kór a jelenlegi orvoslás szerint újra támad, most már körültekintőbben és halálos kimenetelűen.

Hoppá!
Honnan is indultunk el?
Onnan ugye, hogy: MOND KI!
Mondd ki a félelmeidet!
Mondd ki a fajdalmaidat!
Mondd ki, ha bántásnak érzel valamit!
Ne magadba tárold, és ne magad akarj megbirkózni vele, egy magadra tekert álmagány alatt!
Merj őszinte lenni! Magaddal is :)
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Köszönöm

(Andrea, 2017.08.16 11:50)

Teljesen véletlen akadtam rá erre a cikkre, de mint tudjuk, véletlenek nincsenek, így pontosan akkor jött, amikor szükségem volt rá. Nagyon köszönöm!
Andrea