Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Miért nem mondunk nemet, vagy miért mondunk nemet? II.

2011.04.04

 

olvastam

(Nemo, 2011.03.27 20:47)

gyávaságból?
nemet olyan nehéz mondani, nem?
hányan nem tudnak nemet mondani...
s ha már megtesszük...
lehet gyávaságból, ahogy fogalmaztál, lehet félelemből...
s lehet meggyőződésből...
s mondhatunk nemet, mert jól esik... mondjuk bántani a másikat...
a lehetőségek tárháza adott... s ha végül oda jutunk, hogy nemet mondjunk, a másik félben... mi játszódik le?
talán ugyanez?
... gondolatlavinát indítottál el bennem :)
köszönöm :)

Re: Re: olvastam

(Nemo, 2011.03.27 21:52)

Kedves Mesélő :)
botcsinálta kocsmafilozófusként közelítek, nincsenek pontos, kimerítő... de leginkább szakszerű kifejezéseim...
az én olvasatomban, mondhatsz nemet félelemtől sarkalva, ha:
-vélhetőleg rossz
-a következményei számodra akár rossz is lehet
-egyszerűen nem akarsz kimozdulni a komfortzónádból...
bár ezeket... egy részét a lustaság kalapjába beletehetjük :)
szóval... példának hoznám a befektetést... nemet fogok mondani egy kockázatos, ámbátor nagy haszonnal kecsegtető csomagra, mert elúszhat az a kicsike is :)
legyen szép a napod!

Re: Re: Re: olvastam

 

 

(Mesélő, 2011.03.27 22:30)

Kedves Nemo!

Viszont aki mer, az nyer :)
Itt jön be a gyávaság - ami megjegyzem édestestvére a félelemnek.

Neked is szép napot! :)

Re: Re: Re: Re: olvastam

(Nemo, 2011.04.04 22:53)

hm...
azóta sokat rágtam e témát...
ha nem indítasz cikket róla, itt fogunk beszélgetni :)
miért mondunk nemet?
NEM
miért nem mondunk nemet?
miért nem mondunk a barátainknak nemet?
miért nem tudunk a szeretteinknek nemet mondani?
lehet, ebben is az egyensúlyt keressük?
mondjuk, már mondtam háromszor igen, akkor három nem is kell mára?
egyáltalán...
ha nemet mondunk, az jó-e... s ha nem mondunk nemet, az miért lesz jó?
csak az baj, ha nemet mondunk, amikor igent kellene? s ugyanekkora bűn, teher, ha nem mondunk nemet, amikor kellene?
fura ez a világ :)
 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

5 * Re: olvastam

(Mesélő, 2011.04.04 23:38)

Miért nem tudunk a - röviden - hozzánk közel állóknak nemet mondani?
Talán , mert úgy gondoljuk, hogy nekik mindig vagyunk és mindig tettre készek vagyunk?
Talán, mert hozzászoktattuk őket, hogy mi nem lehetünk fáradtak, nincs magánéletünk, csak nekik, értük élünk?
... bár oka lehet számos, hogy miért nem mondunk nemet :)
Igazad van abban, hogy amennyiben kit tudjuk mondani, hogy NEM, akkor nevelünk, ha gyermekről van szó, vagy még nevelhető felnőttről.
S vajon a nem kimondásához elég erősek vagyunk?
Hisz ez majdnem olyan, mint egy időben adott popsira csapás.... a szülőnek, nevelőnek fáj a legjobban.... a gyermek alig érzi.
Határait feszegeti, szárnyait próbálgatja.
Akkor evvel azt is kimondtam, hogy a szülő, nevelő, barát gyengesége a nem ki nem mondása.... sejtem, erre céloztál?

Re: 5 * Re: olvastam

(Nemo, 2011.04.05 06:21)

hm...
jól sejted :)
... tehát a saját gyengeségünk az, ami... elveszi a lehetőséget a szeretteinktől, hogy mint EMBER megismerjenek...
ez mekkora felelősség?
mekkora teher lesz idővel mindenki számára, hogy a megfelelő időben kimondott nem, halmozottan a vállunkra telepszik?
Kedves Mesélő, te azzal kezdted, miért mondunk nemet, én az érem másik oldalát nézem, miért nem mondjuk ki...
érdekes, népbetegséget feszegetünk :)
ki, honnan tudhatja, hol az egyensúly az igenek és nemek között?
mérhetjük ezt kilóra? darabra?
"kérek 20 deka nemet, szeletelve..." :)
hol dől el az emberben, mikor mond nemet, vagy igent?
a... zsebében? a nadrágjában? a fejében? a szívében?
milyen ember az, aki nem tud nemet mondani?
s saját magamat "hazudtolom" de ő is ember, esendő, mint bárki más...
lehet ezt gyengeségnek nevezni?
huh... ez messzire visz :)

Re: Re: 5 * Re: olvastam

(Mesélő, 2011.04.05 08:29)

Reggeli beszélgetés a lányaimmal a témáról és ugyan az volt a véleményük, kedves Nemo, mint Neked. :)
Érdekes beszélgetés volt. :)
Az is érdekes, hogy az anyák általában mindent adnak - és nem csak érzelmileg - egy szülő-gyerek kapcsolatba. Itt a bölcs anya tud nemet mondani, s szenved a kevésbé bölcs az önmaga "csapdájában"
No, akkor hogy is van ez?
Mitől olyan nehéz kimondani azt az ominózus nemet, ha már fel is ismertük a szükségességét?

Re: Re: Re: 5 * Re: olvastam

(Nemo, 2011.04.05 10:59)

lányaiddal? hm... érdekes.
felismerni, tudni... s alkalmazni nem ugyanaz...
itt jön a bátorság. felelősség...
mi a fontos? megbántani a másikat, hiszen az első reakció talán ez lesz (vagy ez is csak az én projekcióm? :) ), vagy elkezdeni használni az erőnket... ahogyan kell. :)
... lehet nehéz szembenézni saját magunkkal, miért nem tettem így? jó anya / apa vagyok még ettől? barát...
Talán a felelősség igazán ott kezdődik, ha már felismertem a szükségességét, merem-e alkalmazni.

Re: Re: Re: Re: 5 * Re: olvastam

(Mesélő, 2011.04.05 11:20)

Bátorság kérdése lenne, hogy valaki NEM-et mer mondani?
Úgy gondolod, hogy félelemből nem teszi meg?
De hiszen félelemből monunk nemet is... írtad lejjebb.
Ez azt mutatja, hogy a félelem vezérel bennünket, bármit teszünk?
Ill. ha ki merjük mondani a nemet / igent, vagy ha nem akkor is?

Re: Re: Re: Re: Re: 5 * Re: olvastam

(Nemo, 2011.04.05 11:26)

a nem olyan, mint egy pofon...
a megfelelő helyen szükséges, de csak a megfelelő helyen...
s ezt megtalálni... nem könnyű.
pedig egyszerű szó...
még a súlya sem nagyobb, mint a többié :)
de, hogy mikor alkalmazzuk, s a cikked ahogyan indult, mikor nem, vagy helytelenül, az más tészta :)

11 * Re: olvastam

(Mesélő, 2011.04.05 12:14)

Úgy gondolom, hogy az igent sem nehezebb kimondani . :)
Igaz, nem is könnyebb... bár ez szubjektív.
Én nagyon szeretek igent mondani, sokkal inkább, mint nemet.
De lehet ezt körbe is fogalmazni, valahogy így: nem mondom, hogy nem mondok nemet :D

Re: 11 * Re: olvastam

(Nemo, 2011.04.05 13:24)

hm..
igent mennyivel könnyebb mondani...
még akkor is, ha magunknak okozunk vele bajt...
vagy...
akkor is, ha nem merünk kiállni magunkért!

Re: Re: 11 * Re: olvastam

(Mesélő, 2011.04.05 13:49)

Tehát adott helyzetben akár így, akár úgy válaszolunk, az gyávaság?
Félelem?
Menekülés?
Kényelem?
Mi a határvonal?
Mi dönti el, hogy épp mikor, melyik a helyes válasz?

Re: Re: Re: 11 * Re: olvastam

(Nemo, 2011.04.05 17:01)

hm...
hogy mi dönti el, nem tudom...
talán, ha fontos egyáltalán, a kérdés úgy hangozhatna, ha nem szívünk szerint, vagy nem helyesen döntünk tudatosan, azt mi befolyásolja, nem?

Re: Re: Re: Re: Re: 11 * Re: olvastam

(Nemo, 2011.04.05 18:20)

hm...
becsapós a kérdés, könnyen rávághatja az ember igen... vagy, hogy nem :)
egyik válasz sem helyes, holott mind a kettő akár igaz is lehet...
hogy mi befolyásolja a döntéseidet, mi nem, magadnak kell eldöntened.
nem hiszem, a szívemre hallgatnék, ha utazom valahová, s jobbra, balra kellene fordulnom, de mi másra hallgatnék, ha ... na és itt fogyott el a szusz :) nem tudom. :)
ami biztos, minden döntésnek megvan a maga helye... szí, lélek, ész, mithagytamki?
vélhetőleg minden terület részt fog venni a döntésben, más-más fajsúllyal...

Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: 11 * Re: olvastam

(Nemo, 2011.04.05 20:19)

minden?
hm...
ha nem, akkor régen rossz, s ha mégis mind megvan, nem jó arányban... akkor sem jó..
innen már okos nem lehetek, vagyok, magamat nem ismételném - elsőre is unalmas néha :) - hm... nem folytatom, a válaszom:
IGEN :)

Re: Re: Re: Re: 11 * Re: olvastam

(Mesélő, 2011.04.05 18:14)

Nem szívünk szerint?
Tehát érzelmek alapján jó a döntés?

Re: Re: Re: Re: Re: Re: 11 * Re: olvastam

(Mesélő, 2011.04.05 18:41)

Akkor - szummázva - az igen / nem válaszban, minden benne lehet?