Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Időmilliomosok börtönében, vagy megbocsájtás hiányában?

2019.07.13

Egyre több ismerőstől hallom, hogy ilyen-olyan érzékeny (Glutén, fehérje, tejcukor, ....stb).

Mitől van eltiltva, mire allergiás?

Egy társaságban beszélgetve szóba kerültek az allergiák, érzékenységek. Szóba került, hogy:
- Régen ilyenek nem voltak. Ették, amit a Föld adott, amit megtermeltek, és élték az életüket.
Nem kellett mindenféle mesterséges, szintetikus vitaminözön, nem kellett étrend kiegészítő, nem is volt.
Nyáron megették, amit az adott hónap friss gyümölcs, zöldsége engedett, télen meg az eltett, elvermelt terményeket.
Gyógyszerek helyett gyógynövények voltak, egységben éltek a Földdel és az évszakokkal.

- Most agyonvegyszerezünk mindent és allergiás, érzékeny mindenki.

Én egy picit más megközelítésben is ránézek ezekre a megállapításokra.

„Régen” az emberek nem azzal foglalkoztak, hogy ki, mit, miért és milyen alapon ítél meg és el?
Tették a dolgukat nap, mint nap. Ha nyár volt, kimentek aratni, ha tél volt szőttek-fontak, vagy épp azt tették, amit kellett az életben maradáshoz. Nem volt idejük arra, hogy túllelkizzenek, nem volt idejük arra, hogy azon agyaljanak, hogy mi lett volna ha…?
Bizonyosan szóba került akkor is egy-egy más elképzelés, vagy lehetőség, de, hogy ebbe olyan mélységekbe menjenek bele, ami heteken, hónapokon át fogva tartotta volna a gondolataikat és mindent ennek rendeljenek alá, ez ismeretlen volt.
Amikor hajnalban a gazdaasszony felkelt, megetette az aprójószágot, majd elkészítette a család reggelijét, keltette a gyerekeket, iskolába készítette őket …stb. akkor nem ért rá azzal foglalkozni, hogy mi lett volna, ha nem készít reggelit, ha nem kelti őket, ha…. Fel sem merült az, hogy ne a jelenben éljen!

bortonbol.jpg

De említhetem a gazdát, aki szintén az itt és mostban élt. Nem voltak ezek kimondott, kőbe vésett törvények, csak nem tudott mást tenni, mint az adott nap, aktuális feladatait ellátni, vagy örömeit megélni.

Mi a különbség az akkori és a mostani ember közt?
Azt hiszem az idő.

Ma már a világ nagy részén elképzelhetetlen, hogy ne agyongépesítve éljünk. Csak a háztartásban annyi gép van, hogy lassan elég kimondani / rágondolni, hogy szarvasgombás lazacot kérek és az automatizált világunk, pl. csőpostás rendszere már szállítja is.
Majd végezvén az evéssel egy taps, és a robotok az asztalt leszedve, kitakarítva, steril konyhát / étkezőt hagynak hátra.
Amikor gazdasszonyunk a családnak anno krumplit főzött, akkor behozta a veremből, megmosta a kút vizével, meghámozta, és feltette főzni. Érintette a kezével.

Közben arra gondolt, hogy milyen öröm lesz, ha a család hazaér és együtt megebédelik a finom ételt.
Beletette a kezén keresztül azt a gondoskodó szeretetet, ami mindenkit feltöltött.

Mit látok ma?

Egy gép, vagy robot elvégzi, amire beprogramozták, de ebben nincs érzelem. Nincs gondoskodás.
A háziasszony pikk-pakk végez a háztartással, és rengeteg ideje marad agyalni.
Csak a gondoskodás, csak a szeretet, csak az érzelmek maradnak ki az egészből.
Nyilván nem mindig és nem mindenhol. Nyilván vannak olyanok, akik a mai napig érintik az ételt, akik a mai napig szerető gondolatokkal töltik fel a TÁPLÁLÉKOT.

Ahol viszont sok az allergia a családban, vagy jelentős az ilyen-olyan érzékenység, ott érdemes elgondolkozni azon, hogy vajon tényleg a MOST-ban élünk? Vajon az ételünk tényleg TÁPLÁLÉK?

… és, ha minderre igen a válasz, akkor már a vegyszerek is szóba kerülhetnek.
A vegyszerek, amik mérgek.
Mérgek, amit számos ok miatt használunk.
Amennyiben nincs bennünk harag, nincs bennünk düh, és gyűlölet, úgy a vegyszerek nem hatnak ránk.

Csak az tud hatással lenni ránk, ami bennünk is bennünk van!

borton3.jpg
Ha már mindenkinek megbocsájtottál és legfőképp ÖNMAGADNAK is, akkor naponta, nagykanállal eheted a ciánt, arzénnal fűszerezve, s rá ihatsz csörgőkígyó és vipera mérget keverve, mert hatástalan lesz rád.

Ha szeretet van benned, ÖNMAGAD és mindenki iránt, akkor nincs az a vegyszer, vagy méreg, ami ártani tudnak neked!
Képek: Internet