Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gondolatok a traszgenerációs epigenetikai kineziológia kapcsán

2013.02.02

 Ma a biológiában az epigenetikának két jelentése van:

- A gének olyan öröklődési formájának vizsgálata, mely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával. Arra a kérdésre keres választ, hogy a környezeti tényezőknek a szülőkre gyakorolt hatása, milyen változásokat okoz az utódok génkifejeződését tekintve.

- Egy élőlény fejlődésének olyan folyamatait vizsgálja, mint az emlős nőstények egyik X kromoszómájának ínaktivációja vagy a génelhalkítás (gene silencing).

Mindkét esetben a vizsgálat tárgya azonos: egy gén információja hogyan kerül át egyik generációból a másikba a DNS-szekvencia megváltozása nélkül, azaz a görög prefixum szerint a genetikai öröklődés felett.

nyirseghir-dns-01-650-1-.jpg

A tulajdonságok, jellegek géneken keresztül fejeződnek ki, melyek a reprodukció során másolással adódnak tovább a következő nemzedékbe. Az ivarsejtek képződésekor az örökítő anyag, azaz a DNS replikációja során apró, részben véletlenszerű változások, mutációk történhetnek. Ezek a genetikai változások új morfológiai, fiziológiai vagy viselkedési változatok megjelenését eredményezik, melyek hordozóik sikeres szaporodása révén átkerülnek a következő nemzedékekbe is. A mutációs változás fennmaradása azonban nem garantált egy populációban, hiszen egyetlen egyedben keletkezik, nem biztos, hogy öröklődik, ha öröklődik is, nem feltétlenül lesznek utódai. Ezért a fajképződés sokkal inkább a mindig jelen lévő változatosságra támaszkodik. Minden populáció egyedei eltérőek, egyéniek, ezen egyéni tulajdonságok előnyös vagy előnytelen volta biztosítja a fennmaradást. Evolúciós változást eredményez a populációk véges létszámának köszönhető irányítatlan, genetikai sodródás. A populációgenetikában genetikai sodródásnak nevezzük azon evolúciós folyamatokat, melyek során egy adott populációalélgyakoriságának változását csupán véletlenszerű események határozzák meg. Főként kis méretű populációk esetében a véletlen mintavétel során bekövetkező mintavételezési hiba statisztikai hatása miatt egyes alélok (és azon fenotípusos jellemzők, melynek kialakulásáért felelősek) gyakorisága megnőhet, vagy lecsökkenhet az egymást követő generációk során. E folyamat idővel evolúciós léptékű változásokhoz vezethet.  Ilyenkor az egymással egyenértékű molekuláris változatok aránya véletlenszerűen változik ide-oda – azaz sodródik – generációról generációra.

Transzgenerációs hatásokat (ősöktől örökölt, vagy előző életekből hozott) vizsgálunk akkor, ha előzetes tesztelések alapján az ügyfél – kliens jelenlegi életében nincs és nem volt olyan hatás, ami a kifejlődött szokásra, tulajdonságra, betegségre okot adhatna.

Mivel a kineziológia nem betegségeket kezel, hanem életminőségeket javít, így csak egy mellékhatásként tarthatjuk azt számon, hogy bizonyos tünetek is elmúlnak, és betegek meggyógyulnak.

Ma már a kozmetikai iparban is használnak növényi őssejteket, amit a hámrétek alá juttatnak bizonyos technikákkal, majd ott kifejtvén áldásos hatását az emberi bőr megfiatalodik, visszanyeri rugalmasságát, ill. eltünteti a ráncokat.

Itt álljunk meg egy pillanatra:

Azt mondjuk, hogy a növényi őssejt, az emberi szervezetbe juttatva hát pozitívan az emberre.

Ha ezen a szálon megyek tovább, akkor ismét felvet egy sor kérdést, ez a gondolat futam:

-  Ha emberre képes hatni a növényi őssejt, akkor ez testazonos?

-  Mivel a DNS szekvenciák változtatása nélkül, csak a metilációs lánc változtatásával érünk el változásokat, így azt kell feltételezni, hogy a metilációs lánc mind a két szervezetben, emberi – növényi azonos?

Ha feltételezem az azonosságot, akkor megdől minden elmélet, ami alacsonyabb és magasabb rendűnek vallja a különböző fajokat. Akkor nyíltan ki kell mondanunk, hogy minden és mindenki egy, hiszen az alapok (őssejt) ugyan azokkal a tulajdonságokkal bír.

Itt van az a pont, amikor muszáj elmondani, hogy:

Kedves ateisták és csak a tudományokban hívők!

Ha Szent-Györgyi professzort úgy hallgattuk volna annak idején, hogy nem csak a szavait figyeltük volna, hanem az értelmét is felfogtuk volna, akkor ma már teljesen tisztán látnánk, megértenénk és meg is tapasztalhatnánk, hogy „Mindegy , hogy belülről kifele, vagy kívülről befele indulsz el, az önismereti úton, mert ugyanoda fogsz elérni.”

Minden és mindenki egy. EGY-ségben élünk. Hatunk a másikra, ahogyan önmagunkra is. Ez a hatás fajtól, helytől, időtől független. Hatásmechanizmusában, és leegyszerűsítve: Ha TE ma arra gondolsz (gondolati úton kapcsolod be a hatások kiteljesítését), hogy a Világ tökéletes, és a Föld nevű bolygója maga a Mennyország az Arany korszakban, akkor ez így is van!

Itt igazolódik be az a mondat: „Az vagy, amit egész nap gondolsz!”

Gondolj egy tökéletes világra, és ne csodálkozz, ha már ma, most egy tökéletes világban találod magad!